Az első írásos emlékek a településről a XII. századból maradtak fenn. A község a XIII. században a vasvári káptalan birtoka volt. A kezdetben szabad és fegyveres szolgálatot teljesítő lakói ekkor már félig jobbágyi sorban pénzt, különféle élelmet szállítottak a vasvári kolostorba.

A XV. században a községet a Kanizsai család vette meg. Ők voltak a község első világi földesurai. Elrendelték, hogy a lakók a dombok nyugati oldalán szőlőt telepítsenek. A XVI. századtól a község a sárvári uradalomhoz tartozott, amelynek gazdája Nádasdy Tamás volt.

A római katolikus templom építéséről 1874-ből származó feljegyzés tanúskodik.

A község lakóinak többsége napjainkban is foglalkozik szőlőműveléssel. Az itt élők hagyományként őrzik a május első szombatján tartott "gvepüjárást", amikor a hegyesgazdák pincéről pincére járva vendégelik meg egymást és a meghívott vendégeket.

A búcsút Szentháromság vasárnapján tartják.

A település észak-nyugati oldalán található hegylánc vonulatokról festői szépségű panoráma tárul a Rába-völgyére az idelátogatók elé.

Az elmúlt évek során - elsősorban a település fekvése miatt - Sótony egyre inkább külföldiek által szívesen látogatott célponttá vált.

Sokan vásároltak a községben, illetve a község határában ingatlanokat, ahol nyugodt, csendes környezetben tölthetik szabadidejüket.